�lmaink titkos �zenetek


Az �lmok n�lk�l�zhetetlenek lelki-szellemi, testi eg�szs�g�nkh�z. Minden ember �t�li, ha gyakran nem is eml�kszik r�juk. Nem �rt, ha tudjuk, hogyan hasznos�tsuk a lelk�nk m�ly�r�l vet�tett v�ltozatos „moziel�ad�st”.

     Az �lmoknak �s jelent�s�knek embereml�kezet �ta fontos szerepet tulajdon�tunk. M�r az �testamentumi pr�f�t�k is felhaszn�lt�k j�sl�saikban. Plat�n, Shakespeare, Goethe �s Nap�leon bizonyos �lmaiknak egyenesen profetikus jelent�st tulajdon�tottak. Sigmund Freud a m�lt sz�zad elej�n felfedezte az �lomszimbolika l�lektani jelent�s�g�t. Az agykutat�k mintegy �tven �ve k�s�rleteznek alv�slaborat�riumokban: azt vizsg�lj�k, hogy a test mely funkci�ira vannak hat�ssal az �lmok, �s ford�tva. Az �lomkutat�s ugyan m�g gyerekcip�ben j�r, de a tud�sok egyvalamiben egyet�rtenek: az �lmokra sz�ks�g�nk van ahhoz, hogy lelkileg eg�szs�gesek maradjunk. Vajon mi lakozik a l�lek �zenetei m�g�tt? �s hogyan keletkeznek az �lmok?

Alv�s n�lk�l nincs �let

Az alv�s h�rmas szerepe:
– nyugalmi funkci�: a pihen�s az elhaszn�lt er�ket �jratermeli;
– az agy aktiviz�l�sa: minden kilencvenedik percben a fel�letes alv�s f�zis�ba ker�l�nk, amikor az agy teljes �zemben dolgozik an�lk�l, hogy ek�zben a k�lvil�g ingereire reag�lnia kellene (az agy �ramk�reinek „edz�se” a m�k�d�k�szs�g egyik z�loga);
– az inform�ci�k feldolgoz�sa: mialatt �lmodunk, agyunk szort�rozza az inform�ci�kat, amiket napk�zben felhalmozott, elk�l�n�ti a l�nyegest a l�nyegtelent�l.

A huszadik sz�zad �tvenes �veiben regisztr�lt�k a tud�sok el�sz�r az alv� ember agyhull�mait. Ekkor �llap�tott�k meg, hogy alv�sunk n�gy f�zisra tagol�dik. Ezek: �tmenet az �brenl�tb�l az alv�sba, a fel�letes alv�s, a m�lyalv�s �s az „�lomalv�s” (amit REM-nek is h�vnak, angol elnevez�s�nek r�vid�t�se alapj�n). Ezek a f�zisok kilencvenpercenk�nt, k�r�lbel�l �tsz�r ism�tl�dnek egy �jjel, �s h�rom–h�sz percig tartanak.

Mi�rt vannak erotikus �lmaink?

     Az �lomkutat�s sz�m�ra k�l�n�sen a REM-szakasz �rdekes. Ebben a peri�dusban a szemgoly� nagyon gyorsan mozog ide-oda, mik�zben a test t�bbi r�sze teljes nyugalmi �llapotban van. Amikor az alv�slaborat�riumban a k�s�rleti alanyokat e szakaszban vagy r�viddel ezut�n fel�bresztett�k, pontosan el tudt�k mes�lni, mir�l �lmodtak. M�lyalv�sban minimumra cs�kken az anyagcsere-aktivit�s, a szervezet takar�kl�ngon m�k�dik. Ezzel szemben a REM-szakaszban jelent�s m�rt�kben megemelkedik az agy energiafelhaszn�l�sa. A sz�v, az eg�sz kering�si rendszer �s a t�d� teljes �zemben dolgozik, hogy az agyat annyi oxig�nnel �s v�rcukorral l�ssa el, amennyire csak sz�ks�ge van. Mivel mindek�zben a nemi hormonok termel�d�se is n�vekszik – a nemi szervek szexu�lis izgalom nyomait mutatj�k –, az �lmok gyakran erotikus tartalm�ak. �lmodni teh�t meglehet�sen meger�ltet�: t�bbek k�z�tt ez�rt �rezz�k magunkat olykor f�l�tt�bb gyeng�nek, ha t�l sokat aludtunk.

Ha nem �lmodunk, megbetegsz�nk

     Egyet biztosan tudnak a kutat�k: a REM-alv�s l�tfontoss�g�. Amikor a k�s�rleti szem�lyeket t�bb napon �t akad�lyozt�k abban, hogy v�gig�lmodj�k �lmaikat, vagyis r�gt�n a REM-szakasz kezdet�n fel�bresztett�k �ket, idegess�ggel, depresszi�val, inger�lts�ggel reag�ltak, s�t n�melyekn�l m�g testi panaszok is jelentkeztek.
     Aki nem �lmodik, el�bb-ut�bb beteg lesz. Hogy ez pontosan mit�l f�gg, m�g nem der�tett�k ki a kutat�sok. Annyit azonban meg�llap�tottak: �jszakai �lmainkra nagy sz�ks�g�nk van. Ekkor oldjuk fel lelki fesz�lts�geinket �s pr�b�lunk megbirk�zni feldolgozatlan benyom�sainkkal. Az �lomkutat�k r�j�ttek, hogy az alv�s sor�n rendszerezett �s sokr�t� inform�ci�feldolgoz�s megy v�gbe. Nem minden REM-f�zis egyforma az �j folyam�n. Az �jszaka els� fel�nek �lmai ink�bb a val�s�ghoz kapcsol�dnak, �s tartalmukban t�bbnyire az el�z� nap esem�nyeit id�zik fel. Az �jszaka m�sodik fel�ben l�tott �lmok szokatlanabbak, irre�lisak, kev�sb� k�t�dnek a napi �lm�nyekhez. Egy-egy hajnali �lom lehet ak�r bizarr �s logik�tlan is. M�gis ezek az �lmok azok, amikre m�snap legink�bb eml�ksz�nk. Ez�rt t�nnek �lmaink gyakran lehetetlennek �s megmagyar�zhatatlannak. Amilyen k�l�n�snek hatnak n�mely �lmaink, olyan fontos �zeneteket hoznak tudatalattinkb�l elfojtott �rz�seinkr�l, gondolatainkr�l �s eml�kk�peinkr�l.

Az �nismeret kulcsa

     Az �lmoknak saj�tos jelk�prendszer�k van. �vezredek �ta pr�b�lj�k ezeket a k�peket �rtelmezni �s �ltaluk utal�sokat tal�lni lelki �let�nkre. Freud volt az els�, aki az �lomszimbolika jelent�seit �s magyar�zatait a tudom�nyos l�lektan – k�l�n�sk�pp a pszichoanal�zis – sz�m�ra hasznos�totta. Felismerte, hogy ezek a szimb�lumok a tudatalattib�l j�v� jelek, amelyekben sok csal�d�st, negat�v �rz�st �s rossz tapasztalatot rejt�nk el. Az �lomvil�gban azt�n �lc�zott form�ban �jra felsz�nre t�rnek. Bizonyos ter�pi�s elj�r�sok elm�ly�lten foglalkoznak a p�ciensek �lmainak tartalm�val, hogy felfedj�k �s megoldj�k a konfliktusokat. De nem csak negat�v �lettapasztalatainkat �s �rz�seinket �lj�k meg �lmainkban. V�gyaink, rem�nyeink, tehets�g�nk is kifejez�sre juthat benn�k. Az �lmok seg�thetnek �let�nk tervez�s�ben. Ha ugyanis jobban ismerj�k magunkat, �let�nket is sikeresebben tudjuk alak�tani. Bizony�tott t�ny: aki komolyan foglalkozik �lmai tartalm�val, t�bbet megtudhat �nmag�r�l.

Egy kis �lomfejt�s

A minduntalan ism�tl�d� �lmok f�l�tt�bb ideges�t�ek tudnak lenni. Ha megismerj�k jelent�s�ket, v�ltoztathatunk azon az �lethelyzeten, amely visszat�r� �lmainkat okozza, s akkor a kellemetlen �lmok is elt�nnek.

· T�mad�s, roham: a saj�t l�lek egym�ssal szemben�ll� tendenci�it t�kr�zi vissza, �s tal�n �rdemes lenne ut�nagondolni, mit kellene tennie, hogy az �nben rejl� agresszivit�s ne �rtson senkinek.
· Zuhan�s: utal�s arra, hogy gyakran hagyja mag�t sodr�dni az �rral, �s sokszor elbizonytalanodik.
· Meztelens�g: ez azt jelenti, hogy olyannak mutatja mag�t, amilyen val�j�ban, nem szokott alakoskodni, �szinte �s ny�ltsz�v�.
· Utaz�s: a tudat v�ltoz�s�t jelk�pezi. Ha az utaz�s meger�ltet�, az �talakul�s v�geredm�nye t�bbnyire pozit�v.
· Rajta�t�s: felgy�lemlett szexu�lis energi�ra vagy h�tt�rbe szor�tott tulajdons�gokra utalhat.
· �ld�z�s: majdnem mindig a szem�lyis�g el nem fogadott r�sz�nek szimb�luma, amit ismern�nk kellene, de ink�bb elrejtj�k.